Róth Dénes üzleti magándetektív gondolatait osztom meg veletek.
Cégvezetőként hogyan tudjuk megőrizni a vállalkozásunkban a bizalom és ellenőrzés egyensúlyát?
Szakértő virtuális asszisztencia
Cégvezetőként hogyan tudjuk megőrizni a vállalkozásunkban a bizalom és ellenőrzés egyensúlyát?
A normakövetés kultúrája társadalmilag mélyen beágyazott jelenség. Sok generációs tapasztalat, hogy a fent hozott és ránk kényszerített szabályok nem a mi érdekünket szolgálják. A túlélés évszázados stratégiája, hogy a szabályokban a kiskapukat kell keresni; hogy ki lehet, sőt sokszor ki is kell őket játszani.
Amit kurucos mentalitásnak tartunk, annak alapja valójában a saját magunknak adott felhatalmazás a szabályok be nem tartására. Ha találunk egy jó indokot arra, hogy az adott szabály miért értelmetlen, káros vagy csak számunkra aránytalanul kényelmetlen, akkor azzal a lendülettel fel is menthetjük magunkat a betartása alól.
Az adócsalókat úgy általában senki sem szereti, és saját magára meg pláne nem tekint adócsalóként. Ettől még, ha számla nélkül fele annyiba kerül a lakásfelújítás, a többségnek nem jut eszébe ezt a lehetőséget morális alapon elutasítani.
✔ Mit üzen a cégkultúra?
Cégvezetőként mindig jusson eszébe, hogy olyan társadalmi közegben működik a vállalkozása és olyan emberek dolgoznak benne, akiknek – hiszen ők is ebben a társadalomban élnek – a szabályokhoz való általános viszonyát pont ezek a narratívák határozzák meg.
Ezért nem mindegy, hogy a cégkultúra mit mond, mit üzen a normákhoz való viszonyról, azok betartásáról. Ha a cégvezetőn azt látják, vagy pláne kifejezetten hallják is tőle, hogy a szabályok nem vonatkoznak mindenkire, hogy egy jól hangzó indokkal már mentesülünk is a betartásuk kötelezettsége alól, akkor ezt a cégkultúrát fogja átvenni minden dolgozó. Felhatalmazva érzik magukat annak eldöntésére – hiszen a Főnöktől is ezt látták –, hogy melyik szabályt kell betartani és melyiket nem.
✔ Az ellenőrzés bizalommá konvertálása
A sikeres megközelítés arra épít, hogy nem az embereket érdemes személyükben ellenőrizni – és ezzel a „nem bízom benned” üzenetét közvetíteni feléjük – hanem az egyes fontos feladatokat, folyamatokat. A jól megválasztott és jól kommunikált ellenőrző funkciók az egymásba és a cégbe vetett bizalmat is növelni fogják. Egyrészt azzal, hogy az ellenőrzés fókusza a konkrét személyről átkerül egy-egy kritikus folyamatra vagy annak egy-egy lépésére. Másrészt ezek az ellenőrzések a véletlen hibákra is fényt tudnak deríteni, mielőtt még azok nagyobb kárt tudnak okozni. Az ilyen elemekből összeállított rendszer a munkatársak számára is elfogadhatóbb. Hiszen őket is védi attól, hogy kellemetlen helyzetbe kerüljenek.
Ezzel a megközelítéssel egyszerűen kiépíthető egy olyan ellenőrzési rendszer a cégben, amely nem köti gúzsba a napi működést. Cégvezetőként nem kell azon rágódni, hogy vajon megbízhat-e az embereiben, nem okoznak-e kárt – akár szándékosan, akár csak figyelmetlenségből vagy hanyagságból. Ha megbízhat a folyamatokban és a rendszerekben, akkor nyugodt szívvel megbízhat a munkatársaiban is.