Miért fontos a cégkultúra egy mikro- vagy kisvállalkozásnak számára is?Róth Dénessel beszélgettünk.
👉 A cégkultúra az, ami akkor történik, amikor a Főnök nincs ott.
Sok definíciója létezik a cégkultúra fogalmának. Szinte mindegyik bizonyosan helyes is a maga kontextusában. Kezdetben a tulajdonos még a cég minden tevékenységében, minden percben ott van. Aztán megindul a cég a fejlődés útján, egyre több feladat lesz delegálva és a cégtulajdonos nincs ott (nem is lehet ott) minden feladat minden részleténél. Vajon ilyenkor is ugyanúgy történik minden? Gördülékeny a kommunikáció? Megoldják a felmerülő problémákat proaktívan, vagy mindenki a másikra, esetleg a jelen nem lévő Főnökre vár? Kitart a lendület, vagy mindenki csak a minimális elvárásokat teljesíti?
A cégkultúra az a „láthatatlan erő”, amely befolyásolja, hogy a csapat tagjai hogyan viselkednek egymással, és hogy milyen légkörben végzik a munkájukat. Ezen múlik, hogy együttérzéssel vegyes önsajnálattal lájkolják a “jaj, már megint hétfő van” kesergő posztokat – vagy örömmel indulnak be dolgozni a munkahelyükre.
👉Cégkultúra akkor is van, ha a tulajdonos nem foglalkozik vele.
A cégkultúra kialakulása olyan, mint egy gyerek nevelése. Vagy nevelődése. Ha a szülei nem nevelik, akkor neveli, formálja, alakítja valaki más: az utca, a Tiktok, a haverok, a celebekről szóló hírek a közösségi médiában. Ha cégvezetőként nem foglalkozik aktívan a cégkultúrával, attól az még létezik. Ha nem irányítja, akkor spontán módon alakul ki – és gyakran nem a legideálisabb formában. Az ilyen magától fejlődő cégkultúra pont olyan lesz, mint a “neveletlen” gyerek. A legkevésbé kívánatos viselkedésformákat erősíti meg: negatív pletykák, elmaradt visszajelzések, és alacsony munkakedv. De ha figyel arra, hogy milyen értékeket szeretne közvetíteni, és ezt tudatosan kommunikálja is a munkatársai felé, akkor a cégkultúra a vállalkozás erőssége lesz – egy nehezen másolható versenyelőny.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
Sok definíciója létezik a cégkultúra fogalmának. Szinte mindegyik bizonyosan helyes is a maga kontextusában. Kezdetben a tulajdonos még a cég minden tevékenységében, minden percben ott van. Aztán megindul a cég a fejlődés útján, egyre több feladat lesz delegálva és a cégtulajdonos nincs ott (nem is lehet ott) minden feladat minden részleténél.
Vajon ilyenkor is ugyanúgy történik minden? Gördülékeny a kommunikáció? Megoldják a felmerülő problémákat proaktívan, vagy mindenki a másikra, esetleg a jelen nem lévő Főnökre vár? Kitart a lendület, vagy mindenki csak a minimális elvárásokat teljesíti?
A cégkultúra az a „láthatatlan erő”, amely befolyásolja, hogy a csapat tagjai hogyan viselkednek egymással, és hogy milyen légkörben végzik a munkájukat. Ezen múlik, hogy együttérzéssel vegyes önsajnálattal lájkolják a “jaj, már megint hétfő van” kesergő posztokat – vagy örömmel indulnak be dolgozni a munkahelyükre.
👉Cégkultúra akkor is van, ha a tulajdonos nem foglalkozik vele.
A cégkultúra kialakulása olyan, mint egy gyerek nevelése. Vagy nevelődése. Ha a szülei nem nevelik, akkor neveli, formálja, alakítja valaki más: az utca, a Tiktok, a haverok, a celebekről szóló hírek a közösségi médiában.
Ha cégvezetőként nem foglalkozik aktívan a cégkultúrával, attól az még létezik. Ha nem irányítja, akkor spontán módon alakul ki – és gyakran nem a legideálisabb formában. Az ilyen magától fejlődő cégkultúra pont olyan lesz, mint a “neveletlen” gyerek. A legkevésbé kívánatos viselkedésformákat erősíti meg: negatív pletykák, elmaradt visszajelzések, és alacsony munkakedv. De ha figyel arra, hogy milyen értékeket szeretne közvetíteni, és ezt tudatosan kommunikálja is a munkatársai felé, akkor a cégkultúra a vállalkozás erőssége lesz – egy nehezen másolható versenyelőny.