Minden, amit a kiszervezésről tudni érdemes

Gyakran halljuk és használjuk a kiszervezés vagy angolul outsourcing kifejezéseket. De
vajon tudjuk-e, mit is takarnak? Miért kezdték alkalmazni a vállalatok? Hogyan változott az
idők során? Ezekre a kérdésekre adok választ az alábbi cikkben.

Így kezdődött

A kiszervezés vagy angolul outsourcing története az 1950-es évekig nyúlik vissza. Több jelentős,
elsősorban egyesült államokbeli vállalat vezetőségében alakult ki az a nézet, hogy ha a vállalat csak a
fő tevékenyégére (core function) fókuszál és a melléktevékenységeit (non-core vagy satelite function)
átadja más, az adott folyamatra specializálódott vállalatoknak, magasabb profitot könyvelhet el. Ez az
elképzelés alapozta meg az 1970-es években kezdődő, majd a 90-es évtizedben tetőző outsourcing
trendet. Erre jó példa a KODAK, ami már 1989-ben szinte a teljes számítástechnikai rendszerét
kiszervezte. Az első kiszervezések azonban még elsősorban nemzeti szinten működtek.

A nagy átalakulás

Az outsourcing folyamatát az internet és az informatikai szektor rohamos fejlődése nagyban segítette,
hozzájárulva a kiszervezés minőségbeli átalakulásához. A 2000-es évek elején megkezdődött az
országhatárokon átívelő offshore outsourcing, ami az adminisztratív, pénzügyi, HR feladatok
kiszervezését, call-centerek és IT infrastruktúra telepítését jelentette alacsonyabb költségű
országokba. Több multinacionális vállalat a kiszervezést saját leányvállalati rendszerén belül
valósította meg. Németországi vállalatok például a kelet-európai leányvállalataiknak szervezték ki az
adminisztratív és informatikai feladatokat, japán cégek pedig Kínába helyezték át ezeket a
tevékenységeiket. A kiszervezés elsődleges oka a gyártási, adózási, adminisztratív költségek
leszorítása volt a magasabb nyereség elérése érdekében.

Mindezen okok alapvetően nem változtak az elmúlt 60-70 évben. A vállalatok minél magasabb nyereségre akarnak szert tenni, aminek a kiszervezés az egyik legjobb módja, mivel így:

  • csökkenthetik a bér-és járulékköltségeiket, ugyanis a kiszervezett feladatokért fizetett díjat
    költségként számolhatják el
  • növelhetik szervezetük hatékonyságát azzal, hogy csak a fő tevékenységükre koncentrálnak
  • naprakész tudáshoz jutnak azáltal, hogy szakosodott vállalatokra bízzák egyes folyamataikat.

Számos előnye mellett az outsourcingnak természetesen vannak árnyoldalai is. Elsősorban a nem
megfelelő minőségben elvégzett munka, a proaktivitás hiánya a szolgáltatást nyújtó cég oldaláról,
üzleti titkok kiszivárogtatása szerepelnek a listán, melyek mindegyike külön-külön is komoly
hírnévromlást és üzleti kárt tud okozni a kiszervező cégnek. Az egyik legnagyobb bukást, 863 millió
dollárt Texas állam szenvedte el, amikor az IBM-el kötött szerződést adatközpontja átalakítására. Az
IBM nem tudta a projektet befejezni és teljesíteni szerződéses kötelezettségét.


Ahhoz, hogy ezeket a kockázatokat el tudják kerülni, a kiszervező vállalatoknak nagyon körültekintő
outsourcing stratégiát kell kialakítaniuk, szigorúan szabályozva például a titoktartás, a folyamat
dokumentálás témaköreit.

A legfrissebb trend

„A tradicionális kiszervezés halott! Éljen az innovatív outsourcing!”

Deloitte 2018-ban készített Global Outsourcing Survey-jében szerepel ez a szlogen, ami remekül
megfogalmazza azt a jelentős változást, ami a kiszervezések területén az elmúlt pár évben
végbement elsősorban a szédületes tempójú informatikai fejlődésnek köszönhetően.

A felmérés három, a kiszervezésben meghatározó informatikai újítást emel ki. Ezek az innovációk a
felhő alapú megoldások, a Robotic Process Automation (RPA, magyarul robotizált
folyamatautomatizálás) és a Cognitive Automation, ami az RPA-t kiegészítő, az emberi gondolkodást
imitáló, szoftver alapú fejlesztés.

A Deloitte 25 üzleti szektor 521 cégvezetőjét kérdezte a témáról, és válaszaik alapján az outsourcing
három fő jellemzőjét vázolta fel:

  1. A kiszervezés továbbra is versenyelőnyt jelent. Bár a költséghatékonyság még mindig
    rendkívül fontos szempont a kiszervezésnél, mégsem szerepel az első öt kritérium között. A
    válaszadók 84 százalékának ugyanis sokkal fontosabb, hogy a cég, amelyhez kiszervezi
    folyamatait, alkalmazza-e a legújabb informatikai megoldásokat. Ez nemcsak hatékonyabbá
    és agilisabbá teszi a kiszervező cég működését, hanem segít a folyamatok újragondolásában
    is.
  2. A megkérdezett vállalatok 93 százaléka tervezi, hogy felhő alapú megoldást, 72 százaléka
    pedig, hogy robotizált folyamatautomatizálást (Robotic Process Automation- RPA) fog
    használni.
  3. Az innovatív technológiák alkalmazása komoly kihívásokkal is jár, például az adatmigráció, és
    adatbiztonság területén. A korlátozó szabályozások, a túlzottan szétdarabolt folyamatok
    egyaránt próbatétel elé állítják az RPA bevezetéseket.

Deloitte tanulmányából egyértelműen kiderül, hogy megváltozott az outsourcing fókusza. Amíg
korábban a kiszervezés elsősorban a költségek csökkentéséről és a szolgáltatások javításáról szólt
egy back office-ban, addig napjainkban az innovatív outsourcing együttműködést jelent a partnerekkel,
szolgáltatások egyesítését a legújabb informatikai megoldások alkalmazásával. A kiszervezést tervező
vállaltok számára ma már elsődleges szempont, hogy a szolgáltató, akihez folyamataikat kiszervezik
használja-e a legkorszerűbb informatikai eszközöket. Azon cégek, melyek felismerik ezt a
lehetőséget, még ha rövid távon több költséget is kell vállalniuk, hosszú távon jelentős versenyelőnyt
élvezhetnek.

Minden, amit a kiszervezésről tudni érdemes

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to top